Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

263vajjon az, aki úgy járt el, mint eszerint Kollonics,lehetett-e a magyarnak született ellensége?Elbeszéli Takáts, hogy azon időben a németkatona sorsa, itt az országban, jóllehet egyiketsem fizették becsületesen, a magyaréhoz képestmégis irigylendő volt. Minden jel már arra mutatott,hogy a királyi magyar csapatok, ha éhenveszni nem akarnak, teljesen felbomlanak. KollonicsLipót (1667.) nyitrai püspök – úgymond –egyszerre oly tervvel állt elő, melyet ha megvalósítanak,vagy azt legalább mások követik, a magyarhadi nép sorsán egyszerre segítettek volna.Kollonics a nyitrai várat, melynek ő volt a főkapitánya,kizárólag magyar katonaság védelmérebízta s úgy egyezett meg velők, ritka lévén akkora pénz, hogy fizetésöknek csak felét fizeti készpénzben,a másik fele helyett pedig a püspökségbirtokán minden katonának földet ad; a kilencedés tized fizetése alól őket felmenti s végül mindenkatonának, aki tíz éven át kifogástalanul szolgált,nemességet adományoz. Ez az eljárás annyira bevált,– folytatja Takáts – hogy Nyitrának volta legrendesebb helyőrsége. Azután Kollonics asaját eljárását a felségnek is ajánlotta, hosszabbjelentésben, melyben a többi közt ezt írta: amagyar hadi nép elfajulásának az egyedüli oka arosss és bizonytalan fizetés. Ezek a szegény emberekmár hat év óta egy falat kenyeret s egyfillérnyi pénzt sem kaptak. A nyomor oly nagyközöttük, hogy seregesen renegálnak. Ennek akövetkezménye pedig a teljes zűrzavar és Magyarországromlása. (Századok 1904. 20. 1.)Kérdem: az ellenségnek az eljárása-e ez,vagy a jó baráté? De az is bizonyos, hogy márnyitrai püspök korában elnevezték a fölkelők,nevezetesen a protestánsok, „a császári zsarnokságzászlóvivőjének”, mivel a Zrínyi-Frangepan-