Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

393s oly magot vetett el, melyből új Magyarországvala kikelendő. Az egyik a Tolnából, Perczeléktől,Pestre felkerült Vörösmarty Mihály, a szegényköltő, aki akkor adta ki nagy nemzeti eposzát,Zalán futását, melyből szerte hangzott a bűvösbájosszózat: Ősi dicsőségünk hol késel az éjihomályban? S miről szólt ez a régi dicsőség? Ahonfoglalásról, arról a dicső korról, midőn Árpádaz egész néppel ura lett ezen országnak, s a kinektanácsából senki sem volt kirekeszthető, Amásik férfiú egy gazdag mágnás, Széchenyi Istvángróf, aki először jelenvén meg a felső táblán, otte században az első magyar beszédet tartotta s anov. 3-iki kerületi ülésén, mint vendége az alsótáblának, az akadémia felállítására egy évi jövedelmét,60,000 frtot ajánlotta fel. Amaz a renditársadalommal szemben a munkás s egyképenszabad ősi magyarnak a képét mutogatta; emeza lemondásra adott nagyszerű példát s bőségestapasztalatokkal megrakott lelkében már hordozta,már érlelte a reformokat, melyek szerint: Magyarországnem volt, hanem nemsokára lesz!Ebben a két tettben, ebben a két férfiúbanrejlett ennek az esztendőnek alapvető jelentősége.A kortársak nem vették észre a hajnalodást, miazonban látjuk a nagy fordulatot, mely a kétférfiú fellépésével kezdődött. Mint a liszttömegbehelyezett kovász, hogy ismét evangéliumi szóvaléljek, oly erjedésbe hozták a látszólag nyugvós ősi intézményeit újabban is megerősíteni törekvőmagyar társadalmat. A mozgás lassan indulmeg. Vörösmarty tovább mutogatja a dicsőés küzdelmes hajdant; egymásután jelennek mega Cserhalom, Eger, Széplak, Tündérvölgy költőielbeszélései a legszebb magyar nyelven, a milyenenvalaha magyar költő szólt; majd a Két szomszédvár,a Sámsonék és Káldorék szomorú története,