Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

202ban (1608-19.) nemcsak új uralkodót, hanem– Acsádyval szólva 259. 1. – új kormányrendszertis kapott, mely katonai, pénzügyi és gazdaságitekintetben egyaránt fölmentette az idegenbefolyás alól s ismét önállóvá tette, tartományihelyzetéből kiemelte, mondom, mivel ilyváltozáson ment át az országrész: Mátyásnakannyi ígérete s odakínálkozása után most márcsak boldog lett a magyar?Igenlő feleletet kellene várnunk, ha úgyekkor, mint azelőtt is az ú. n. alkotmánysérelmeknélnem lett volna más nagyobb baja a magyarnak,vagy ha bajait egyáltalán a papirosonés törvénycikkekkel lehetett volna orvosolni. Demiután, sajnos, nem így volt, ez az oka, hogyAcsády a fennebbi kérdésre ismét kénytelen öszszehúznihomlokát s azt feleli: bizony ismét csaknem lett boldogabb a magyar. Vajjon miért?„Az új rend ellenségei nem pihentek s II.Mátyás király mindinkább hozzájok csatlakozott”,mondja nagy komolyan (276. 1.), ami körülbelülannyit jelent, mintha Mátyás zavaros uralkodásánakfőoka egyszerűen a király köpenyfordításalett volna. Ez pedig egyszerűen történetellenesállítás. Acsády a nálunk megszokott elfogult nézőpontokközött leledzik, ezen kor mozgalmaibancsupán a „német” ellen folytatott harcokat lát,nem oknyomoz, nevezetesen Mátyás uralkodásánakelbeszélésénél (276-85. 1,) nem mutat ráazokra a változni kezdő vallási viszonyokra, melyekellenállhatatlanul új helyzeteket teremtenekés új fordulatokat idéznek elő az események fejlődésében.Valamint a Bocskay-féle mozgalom kiindulásipontját, lefolyását, a nemzeti politikában kereste,midőn pedig az egész első sorban vallásiharc, prot. vallási felbuzdulás volt Bocskay gal-