Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

495szinte középpontját képező: meg nem szállott területek,a senkibirtoka az elfoglalt hazában. Szt.István korában – nála – ezek játszanak főszerepeta vármegyék felállításánál, a rendi szervezetnél,és az adományjószágok keletkezésénél.Azonban minél többször tér vissza rajok, s minéltovább haladunk könyvében, annál kevésbé értjükezt a senkibirtokát s a rá emelt intézményeket.Ugyanis a honfoglaló magyar magával hoztaaz etelközi szerződést s annak 2-ik pontja a szerzendőbirtokra nézve úgy intézkedik: hogy amitközösen szereznek, azon mindnyájan közösen osztozkodjanak.Ez egészen világos elv s a mai történet tanításaszerint a honfoglalók az elfoglalt hazai területetígy is osztották fel egymás között.Timon, szt. Istvánt megelőzőleg, az ősi bírtokrendrőlszólva foglalkozik ezzel a birtokosztássals maga is először ezt mondja: „A nemzetgyűlésosztotta fel az országnak területét a törzsek közöttés a törzsek ezen felosztás, ezen nemzeti rendelkezésalapján a részükre kiutalt területeket nemzetségekszerint megszállották”. (64. 1.) A megszállottföld tehát a 7, illetőleg a kabarokkal, a8 törzs között oszlott fel s természetesen egyjelentékeny része a vezér családjának jutott. Εszerint az ország egész területe egyrészt a vezér,másrészt a törzsek, illetőleg a nemzetségek (állítólag108) birtoka lett.Csakhogy nem ez a fő Timonnál, hanem abirtoknak egy más speciese, melyet ö így körvonaloz:„A viszonyok úgy hozták magukkal, hogyaz ország területének jelentékeny része a nemzetiségiföldosztásba bele nem vonatott, semmiféleszálláshoz nem tartozott. Ennek oka magának azillető területnek természeti, földrajzi sajátosságaibanrejlett. A rengeteg erdőségeket egyfelől, a