Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

190tott be, abból érthető, mert akkor az alkotmányosformák még nem voltak úgy kifejlődve,mint ma; a többség megtagadása pedig azon análunk 1848-ig fennálló gyakorlatból magyarázható,hogy: vota non numerantur, sed ponderantur.Ami tehát a prot rendeket főkép bántotta,az az volt, hogy a tcikk az ellenreformációnaktörvény alapján való végrehajtását kimondotta.Pedig ezzel Forgách csak azt tétette meg Rudolffal,amit azon korban minden buzgó protestánsminiszter tett volna az általa pártfogolt vallásmellett. De a protestánsok nálunk nem voltakaz ilyenhez hozzászoktatva. (Ipolyi i, mű. I. 62 1.)A baj az ellenfélre talán nem is lett volnao!y jelentékeny, ha éppen Forgách nem áll azügy élén, aki képes volt a törvényt teljes erélylyelfoganatosítani. A törvény éppen úgy holtbetűmaradhatott volna, mint a hitújítás ellen II. Lajosóta hozott törvények nagyobbára azzá váltak.De Forgáchról nem lehetett ilyet föltételezni, azalkudni nem tudott. A hatalom eszközét és atörvény útját követte, ment egyenesen. Hogyazonban ezért fegyvert fogjanak az emberek,nem lévén rá eddig példa, nem is volt sejthető.Senki sem láthatta előre, hogy a vallási feszültségfegyveres kitörésére éppen ekkor Bocskayszemélyes érdekeinek megsértése fogja meghozniaz alkalmat, midőn az épen ezen személyes érdekétoly együgyű őszinteséggel helyezte előtérbefölkelése okául.Tehát se a német politika, sem pedig amagyarságnak mint olyannak a sérelmei – latinlévén a világ – nem szerepelnek itt, hanem avallási meghasonlás; ez találkozott Bocskay személyessérelmével és vezetett felkelésre.Már most milyen volt ez a sérelem?