Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

253kormányát: a főpapság, a köznemesség, de sőt avármegye is. (393 I.)Ezek már másfélszáz éve nem hallott örvendetes,vagy legalább megnyugtató tények!Midőn azonban ezeket így elmondja, velőkpárhuzamosan, minden lapon, keserű panaszokrafakad ugyanazon kormány ellen. Azt mondja atöbbi között, hogy még Buda elfoglalásakor sem„dobbant meg a hírre a tömegek szíve,” (381 1.)miután „a háborúval járó bajokhoz méltóan csatlakoztaka kormányzat önkénykedései, az irgalmatlanadóztatások, a szörnyű vallásüldözések.”Hogy a karlovici békekötés után, mely pedig véglegmegszabadította a török igától, sem éreztemagát jobban a magyar, mivel hogy „a felszabadítóháború sikeres befejezésének kora egyszersmindaz idegen kényuralom virágkora volt.”(393 1.) Szóval, hogy a töröktől megszabadulvaeben-gubát cserélt a nemzet, aminek vége a Rákóczy-felkeléslett.Fővádakként említi az ország germanizálását,a uagymérvü telepítéseket, idegen földesúriosztály alakítását és pedig a magyar birtokososztály megrontására, az adózást, a katonatoborzást,a vallásüldözést, szóval az idegen kényuralomteljes mérvű meghonosítását.Miután pedig, mint fennebb említettem,Acsády szerint minden irányadó tényező, úgyminta főpapság, a köznemesség és a vármegye is támogattaa Kollonics-féle u. n. elnyomatási rendszert,önként felmerül a kérdés: hogy voltaképenAcsády szerint ki is volt hát elnyomva? S továbbá,hogy ehhez képest hogyan keletkezett éshogyan indult meg a Rákóczy-féle elleumozgalom?Felelete ez. A munkás elemek, a köznépsorsa vált valósággal tűrhetetlenné. Állam, egy-