Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

108nélkül folyton Rómáhz fordulnak – és vele apüspöki kar ellen, egész a kötet végéig.Péter és Aba Samu alatt a pápa már „Magyarországleigázásában” segédkezik a német császárnaks „az állami önállóság romlását a katholikusokokozzák”, a főpapok pedig az idegen uralomoszlopai. Gellért püspök lázító.Kálmánt egyszerűen lesajnálja, hogy 1106-bana guastallai zsinaton (mint ő gondolja) a főpapkinevezésijogról lemondott, erre ismételten viszszatérs (241-3. 1.) messzemenő következtetéseketvon le ebből a magyar püspöki karra. Hogya püspök nem függött többé a királytól, a magyarfőpap többé nem királya szavát fogadta; hogymegszűnt a királyi hatalom támasza lenni, s hogya főpapok roppant vagyonukra támaszkodva olyanszerepet igyekeztek Magyarországban játszani,mint a nyugat hűbéres országaiban. – Hogy azegyház a feudalizmusnak nyitott utat. (239. 1.)Imre alatt hogy a főpapok kezén levő roppantvagyon és befolyás államellenes törekvésekszolgálatába kezdett lépni (229. 1.), IV. Béla alattpedig hogy a főpapi kar hasznot akart húzni anemzeti veszedelemből. (311. 1.)Milyen hálátlansággal – így ír – viszonoztaIII. Ince pápa Imre király ragaszkodását(229. 1.) s hogy mennyire az Árpádok családjánakmegrontására vezetett Fülöp legátusnak működésea jó Kun László alatt (342-9. 1.) Mikettett IV. Miklós pápa Martell Károly érdekében(357-8. 1.) s hogy mily alávaló szerepet játszottVI. Kelemen a nápolyi Johanna bűnének elpalástolásában.(450-7. 1.)Zsigmond alatt – beszéli – micsoda papiforradalmat idéztek elő a főpapok (536. 1.) s továbbáhogy a magyar király ugyanakkor, mikorhalálos csapást mérhetett volna a törökre, a pápa