Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

442kancellária nem pártolta egész terjedelmében,mert a nem magyar nemzetiségek részéről mutatkozóingerültség óvatosságra intett. A napirendenlévő vallásügy tárgyalásánál pedig, midőnadatok után kutatott a kancellária irattárában,„azt az érdekes tapasztalatot is szereztem – úgymond– hogy a protestánsok jogainak alaptörvényétalkotó 1790. XXVI. t. cikk egy magyarfőpapnak: Batthyány bíbornok, hg.-prímásnakköszöni létrejöttét”. Valóban érdekes tapasztalat,érdemes volna részletesen ismerni!Majd ezt mondja: tények igazolják, hogy akormány az ország méltányos kivánatait ekkor iskész lett volna teljesíteni, de az ellenzék – Deákjem lévén jelen – szélsőségekre ragadtatta magát.A naponkint növekedő ingerültség, – Kossuthmint szerkesztő volt jelen Pozsonyban – kiváltpedig az országgyűlési hallgatóság és ifjúságrakoncátlansága – mely a legbotrányosabb kihágásokraadott okot – minden józan reménytmeghiúsított. (25. 1.)Az 1843-4-ki országgyűlés tárgyalásainakmeddősége – folytatja -, a törvényhatóságokbanmindinkább terjedő szabadosság s a konzervatívpártnak az ellenzéktől való folytonos megtámadtatása,a komolyan gondolkozó alkotmányos férfiakbansúlyos aggodalmakat keltett az ország jövőjérenézve, így lőn, hogy mind az alsó, mindfőként Apponyi György gróf vezérlete alatt a felsőtáblán egy szilárd, tekintélyes kormánypárt alakult,mely a legjelesb fiatal tehetségeket számítvánsoraiban, mindenekelőtt azt követelte, hogya kormány lépjen ki tétlenségéből, s szorosanmegmaradván a törvényesség határai között, akirály jogainak szerezzen nagyobb érvényt, a mellözhetlenteendőkre nézve pedig a kezdeményezéstvegye kezeibe.