Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

218lani fogja. Még a jezsuitákat is kész volt Erdélybebefogadni. De Bécsben végre is csak arra voltakhajlandók, hogy a király valamelyik rokonát adjákhozzá nőül, mire aztán végleg abban hagytaaz alkudozásokat és a brandenburgi választó-fejedelemhúgát, Katalint, vette nőül. Ha Bethlenmegnyeri a császárkisasszony kezét, – mondjaerre Gindely 112. 1. – politikájában kétségkívülgyökeres fordulat állott volna be. Bizonyára olyan,hogy a protestánsoknak elment volna a kedvökbenne a saját prot. hősüket magasztalni. Én meg a?tgondolom, hogy éppen ez a ténye klasszikus módonmutatja azt, hogy Bethlent tulajdonkép sem aprotestánsok vallásszabadsága, sem a magyar alkotmínynem érdekelte, hanem csak a saját egyéniérdeke, melynek emeléseért mindenre volt képes.Mikor kívánsága nem teljesült, harmadszoris megmozdult Ferdinánd ellen, amidőn a nyugatihatalmak is szövetségesökké fogadták. De Wallensteingyőzött a szövetségeseken s Bethlen magais beteges lévén, de meg emberei is részben elhagyták,részben kifáradtak, végre békét kért,mely 1626-ban Pozsonyban köttetett, körülbelül anikolsburgi feltételek ismétlése mellett.Ezután Erdélybe vonult vissza, s ismét a lengyelkorona elnyerésén törte a fejét, terveinekazonban a halál vetett véget 1629-ben. – Ilyennekmutatja az oknyomozó történet BethlenGábort.