Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

217hegyi csata után azonban (nov. 8.), a hol a ligaseregei a cseh lázadókat megverték, Bethlen isalább engedett s végre Nikolsburgban békét kötötta királyival (1622.). Lemondott a királyi címről,cserébe kapta a birodalmi fejedelmi címet s egycsoport birtokot.Jellemző, hogy Bethlen, midőn a király embereinekátadta a koronát, biztosította őket, hogyjövőre híven urokkal fog tartani. „Isten a tanúm– monda – hogy legyőzhetetlen undort tápláloka további vérontás ellen, minthogy legnagyobbfájdalmamra saját szememmel láttam a rettentőpusztulást, mely az országot a múlt háborúban érte”.Midőn pedig ezeket így szemforgatólag beszélte,mint Gindely írja (55. 1.), követei már a portánjártak segítségért egy újabb támadásra Ferdinándellen.S tényleg azon a címen, hogy Ferdinánd avégvárak fentartására ígért 50,000 frtot le nemfizette, rendezte a második fölkelést, s a Morvafelé sietett. Eleinte Ferdinánd meg akarta nyugtatnis a fegyvertől visszatartani, de nem sikerült.Ismét jellemző Bethlen színeskedésére, hogy midőna király követei nála jártak: kalapot emelt, valahányszora király nevét említették, sőt ilyenkortérdet is hajtott. (72. 1.) A csatározásnak végepedig, mivel az osztrák protestánsok újból elbuktak,a bécsi béke lett. (1624 ápril 4.)Ezen békealkudozások között s a békekötésután is Bethlen újabb tervre adta fejét s azonvolt, hogy Ferdinánd egyik leányát nőül kapja.(Gindely 101-12. 1.) így fordult egyszerre a gyűlöltellenféllel szemben, a kinek trónját fegyverrelmegdöntenie nem sikerült. Vágyát bizonyáraezen az úton gondolta most elérhetőnek. ígérte,hogy akkor a kath. vallást teljes támogatásbanrészesíti, sőt ha jónak találja, talán maga is val-