Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

275Pap Mihály és Bige László ráakadtak Bezánban,átadták neki jobbágyainak a levelét, melybenhaza hívják, mivel „mint pásztor nélküli nyájtévelyegnek”. (Önéletrajza 159. l) Hogy az állapotokfelöl hiteles értesülést nyerjen, Bercsényivelelküldték ennek lovászát, hogy járja be azuradalmakat. Midőn ez azzal jött vissza, hogy bizaz mind igaz, amit a levélben írtak, hogy ténylegsokan jobbágyai közül az adóvégrehajtás elől erdőkbemenekültek és várva várják. Az idealistaRákóczy, meghatva ettől a ragaszkodástól, néhányzászlót küldött nekik, azon meghagyással, hogycsak egy újabb parancs vétele után tűzzék ki.Erre Bercsényi Danzigba ment a franciakonzulhoz segélyért, Rákóczy meg lengyel barátjainálesedezett katonaságért. Közben megint felkeresteegy ilyen küldöttség a nép részéről, mely„egy idő óta Máramaros-, Szatmár-, és Ugocsavárinegyékbena nemességet, templomokat és malmokatrabolgatta, parancsa ellen kitűzvén a küldöttzászlókat”. (Emlékiratai. 26. 1.)Rákóczynak se pénze, se katonája nem volt,mindazonáltal nem tévén különbséget nép és népközött, azt gondolta, nem jó lesz a nép ezen lelkesedésétlelohadni engedni. Azért egy igen esős napnakestéjén, engedve a nép hívásának, hazafelé indults mikor már a Kárpátok felé közeledett, ismétfutár jött elébe, aki tudtára adta, hogy a felkelőketKárolyi Sándor szatmári főispán Dolhánálszétverte, zászlóikat elvette s hogy a szétverteka hegyek közé menekültek. Rákóczy ennek dacáracsak ment előre s jún. 15-én érkezett a Beszkidekre,az ország határára. Egyedül két szolgátólkisérve léptem Magyarország földjére, mondjaÖnéletrajzában (169. 1.)A bujkáló nép köréje sereglett, „botokkalés kaszákkal felfegyverkezve vagy 200 gyalog és