Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

337a magyar trónon bárminő keze lehetne valakinekkoronázás nélkül, hanem azért is, mivel ki nemállhatta az egyház efféle szertartásait. Kiadta aprotestánsok számára a türelmi rendeletet és azsidóknak meghagyta, hogy hitközségekké alakuljanak.Acsády nagyralévén ezzel, elbeszéli, hogyeltörülte a zsidó jelt a ruházaton; megengedte,hogy paraszttelket bérelhessenek, ha azt „magokmüvelik”; elrendelte, hogy minden, zsidó családvezetéknevet tartozik fölvenni. Ez a két rendeleteemellé népszerűségét az illetők előtt. A kath. egyházbaupf-nlig igen messzemenő változásokat eszközölt.Megakadályozta, VI. Piusnak nála tett látogatásadacára, a Rómával való hivatalos közlekedést,fentartotta a testszvényjogot, eltiltotta azUnigenitus dogmatikus bullát, behozta a polgáriházasságot, kolostorokat oszlatott fel; a papságotsaját céljai szerint 3 állami papnevelőjében neveltettes mindinkább az ő eszméi szolgálatábahelyezte. Rendeletileg szabályozta az egyháziszertartásokat, a körmeneteket, a böjtöt, a temetést,a gyertyák számát a templomban, annyira,hogy Nagy Frigyes, nevetve kicsinyes túlzásait,sekrestyés-testvérnek csúfolta. Jellemző ránézveaz, hogy ha valaki ezek folytán lelkiismereti kényszermiatt panaszkodott, röviden azt szokta mondani,hogy az olyannak szabadságában áll kivándorolni.Szabályozta céljának megfelelően azoktatást és behozta a tandíjt.Állami nyelvül a németet rendelte, s bécsikincstárába vitette a sz. koronát. Továbbá eltörülvénaz ország vármegyéit, az országot 10, Erdélytpedig 3 kerületre osztotta, élőkre kir. biztosokatállított, s máskülönben is beszüntette amegyei életet (a választást, a gyűléseket stb.). Azigazság kiszolgáltatását Magyarországban 38, Erdélyben11 állami törvényszékre bízta. Megszün-