Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

433célra Deákot igyekezett mozgásba hozni, ami elégnehezen ment, mivel ez az okos ember, ismerveaz ellenzék széthúzását, kudarctól tartott.Ám utoljára Deák sem tartotta célszerűneka felvert ellenzéki közvéleménynek ellene szegülni,akkor ugyanis hamar rásütötték az emberre ahazaáruló címét; s habár ő maga, betegeskedésekövetkeztében, nem is vett részt a márciusi gyűlésben,a nála Kehidán (Zala m.) előzetesen látogatástlett Kossuthtal és Teleki Lászlóval abbanállapodott meg, hogy a párt elveire vonatkozólagolyan határozatokat hozzanak, melyek programmszámbamenjenek«A gyűlés meg is tartatott, de Deák nemlévén jelen – sokan csak neki hittek, benne bíztak,– a végső elhatározást a júniusi értekezletnektartották fenn. (Szilágyi története IX. 704. 1.)Deáknak ekkor csakugyan sikerült megegyeztetniea fenforgó ellentéteket, kivált a centralistákat és amunicipalistákat, amiben Kossuthnak kellett engednie.A jún. 5-ki ellenzéki országos értekezletenfelolvasta Ellenzéki nyilatkozatát (Áldor i.müve 141. 1.), mely felelet volt Széchenyinek segyúttal az ellenzék végleges programmja, melylyelaztán, mint egységes párt, az országgyűlésbeis bement. Ha Széchenyi műve nem jelenik meg,valószínűleg az ellenzéki nyilatkozat sem jön létre,vagy ha létrejön, tartalma bizonyára egészen máslesz vala. És ha Deák nincs, az ellenzéknek nehezensikerül egységes programmot alkotni; csakhogyDeák előtt most is, mint azelőtt, a legnyakasabbpárttag is meghajolt, egyedül ő volt képeselsimítani az ellentéteket.Az Ellenzéki nyilatkozat úgy formáját, minttartalmát tekintve, rávall Deák bölcs tapintatára.Beveszi a programmba a centralisták elveit ésSzéchenyi tanait. Ballagi megjegyzése szerint: az