Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

264féle összeesküvésben résztvenni nem találta célravezetőnek.Azóta s ily utón került ő „rossz”hírbe – a mai napig.Azonban legjobban lehet megismerni Kollonicsotés szellemét az ország rendezésére vonatkozó,fent említett javaslatából, akár Szalaynálolvassuk, akár, mivel ez részletezőbb, Maurernél.(Cardinal Leopold Graf Kollonitsch, Primas vonUngarn. Innsbruck. 1887. 261-324. 1.) Egy, ahazája javát szívén viselő, ritka eszes férfiú szólhozzánk ezen javaslatból, aki sokban megelőztekorát s már akkor oly elvek megvalósítására törekedett,melyek nálunk csak később, nevezetesencsak a múlt század 40-es éveiben, a Széchenyi-mozgalomalatt, lettek népszerűekké.Ő különben komáromi születésű (1631.), aholatyja várparancsnok volt s a nagy Pázmány keresztelte.Az ifjúból máltai lovag, katona lett;majd nyitrai, bécsújhelyi, győri püspök, utánakalocsai, végül esztergomi érsek s évek hosszúsorán át a magyar kamara elnöke Pozsonyban.Ezen, a mai pénzügyminiszterihez hasonló, de akkorjelentékenyen szélesebb hatáskörű hivatalbanugyancsak megismerhette az ország állapotát alegreálisabb oldaláról. Meglátszik ez a javaslatánis, melynek mélyreható voltát csak akkor értjükmeg teljesen, ha az országnak előbbi cikkembenismertetett rongált állapotát tartjuk szemeinkelőtt.Először a magyar kancellária újjá szervezését,bővítését sürgeti. A kritikán aluli igazságszolgáltatásjavítására a Hármaskönyv átvizsgálásáttartja szükségesnek. Nevezetes, amit itt penget,a többi között, hogy az urak és nemesekigazságtalan kiváltságait el kell törülni, hogy ajobbágy is perelhesse urát. Íme a jogegyenlőségelőre vetett árnyéka! Azután a püspökségek és a