Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

307széles I. 1886. 259-77. 1.). Ezekből értjük meg,hogy ki volt igazán M. Terézia nemzetünknek,hogy milyen volt akkor annak a méltatlanul scsak felekezeti rossz indulatból megvádolt nemzetneka tulajdonképeni magatartása s hogy végreezen alapvető, de átmeneti nehézségekkel küzdőkorszak valódi bajainak mik voltak a tulajdonképenitermészetes okai?Első sorban nézzük ennek a nemzeti szempontbóloly rossz hírbe került korszaknak a magyarjait,vajjon valóban oly elkorcsosultak és olyfeledékenyek lettek·e egyszerre a saját nemzetijellegök irányában?Tagadhatatlan, hogy Acsády ferdítései nélkülis nagy bennünk az előítélet a szatmári békeután bekövetkezett békés korszak s így M. Teréziakora iránt is, amit főkép az iskola idézettelő. A Horváth Mihály nyomdokán járó történetikézikönyveink, hogy minél jobban kiemeljék azazelőtt a Habsburgtól idegenkedő s folyton azúgymondott alkotmányos szabadságért küzdő, idegenbefolyástól ment szokásaihoz, életmódjáhozragaszkodó magyarnak ideális voltát, annál jobbanlenyomják a kibékült s munkálni kezdő magyartós előbbi nyerseségének beállott levetését, látóköréneka külvilággal való érintkezés folytán bekövetkezetttágulását, igazán a Mátyás királynagy ideje óta elhanyagolt művelődési területrevaló újabb belépését: ősi (nem igen magasztalható)erkölcsei, szokásai, életmódja levetésének,szóval elkorcsosodásnak bélyegezik. így szoktakkülönben eljárni az emberek mindig, valahányszorújabb művelődési fokra kell lépniök: fiunt laudatorestemporis acti. Ezen irányú történetírásnakelső sorban a néhai való jó Apor Péternek, küküllőifőispánnak, 1736-ban írt MetamorphosisTranssylvaniáé című erkölcstörténeti munkája lett