Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

257áhítozott, de kivált az embert kereste, a keletpiacai ez idő alatt telve voltak magyar emberanyaggal.Csak a 16. században félmilliónál többrement a rabszíjon Törökországba elhurcolt magyarlakosok száma. Az eszéki hídon, ezen a török főkapun,1603-ban 80000, 1663-ban százezernél többmagyar rabot hajtottak át. De közben a békeidején sem szüneteltek itt a magyar szandzsákokszélein a portyázások, betörések. (22 1.)A kevés nép mellett hogyan nézett ki annyidúlás után az ország területe?Csak néhány adatot említek. Pestmegyébenegy 1690-iki összeírás szerint 85 lakott hely volt,a többi mind pusztaság s hogy a pusztulás márjó ideje tarthatott, bizonyítja azon tény, hogy azösszeíráskor igen soknál senki sem tudta megmondani,hogy az illető puszta falu kié volt amagyar időkben s hogyan hívják földesurát? Azegész roppant megyében 40 portát lehetett összeírni.Egy 1669-iki feljegyzés szerint a 22 nagykunságifaluból már csak 7 maradt fenn, ezekközül az egyikben 6, a másikban 9 ember élt.Szánalmas volta Duna-Tisza vidéke. Bajától Zomborigóriási mocsár terült el. Újvidék, Karlovicapró rác faluk voltak. Somogy, Zala helyiségeiromba döntve. Midőn 1687-beu Lipót serege atörök nyomában vonult, Mohácstól Lippáig azegész hosszú utón nem talált egy élő fát, itt-ottvolt csupán egy pásztor kunyhó s a fű akkoráranőtt, hogy a lovasságnak kellett utat csinálni agyalogság számára. (27-33 1.)Nyilvánvaló ebből, hogy az országon csakidegenek betelepítésével lehetett segíteni. De aztmondja Acsády, hogy ezzel is germanizálni akartákaz országot. Hát ennek a szónak az akkori időrevonatkoztatva nincs is értelme, azt úgylátszik a II.József ' utáni időből vitték át oda. Lipót maga