Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

462történt? Hasonló eljárást még egyetlenegy országgyűlésünksem követett. Hiába, a forradalmi időnem ismer szabályokat. „Mit kell tennünk? – kérdeziSzéchenyi Naplójában. Istápolnunk kell Batthyánytés Kossuthot. Némuljon el minden gyűlölet,minden ellenszenv, minden személyes ambitio.Gátolni nem fogom őket. Szolgálni fogok-evelők? Az egészségi állapotomtól függ”.Azonban mi történt aközben Bécsben, amiKossuth győzelmét előidézte? Ezt is híven Szőgyény-Marichtóltudjuk meg. (I. mű 52. 1.)Több hete járt már a híre Bécsben – beszéli-, hogy valami mozgalom készül, sőt a vezetőketis – Bach, Hye – emlegették, kik apozsonyi ellenzékkel, különösen Kossuthtal összeköttetésbenállanak. De az udvarban a csendesés kedélyes bécsi népről ezt nem tudták feltételezni.Marc. 13-án reggel, az alsó-ausztriai tartománygyülésmegnyitásának napján, végre ténylegbekövetkezett, amit Metternich nem hitt. Tömegeklármája töltötte be az utcákat. Heves szónoklatoktartattak, Kossuth beszédeit olvasták föl, alkotmánytés sajtószabadságot követeltek. Déltájbanmár puskalövések is hallatszottak, számos sebesüléstörtént s a néptömeg a fegyvertárhoz indult.– Estig azonban be volt fejezve a forradalom,mert az udvar teljesítette a tömeg kívánságát.Másnap Metternich lemondott s Apponyi isleköszönt a kancellárságról, helyét, Lajos főhercegkívánságára, ideiglenesen Szögyény-Marich töltöttebe.Természetesen a Bécsben történteket azonnalmegtudták Pozsonyban, hisz a terv közösenkészült. Pozsony akkor legalább is annyira hatottBécsre, mint Paris. „A vezetők itt is, ott is terveikkivitelére nézve egymásnak segédkezet nyújtottaks egymást kölcsönösen támogatták”.