Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

504szempontjából is illethette az elsőbbség”. (Magyarországtörténete. 1852.1. 107.1.) Vagy mint PaulerGyula beszéli: „A prímás székhelyéül Esztergomot,a világi fejedelem lakását, választá (szt·István.). Délkeletre Esztergomtól, a Duna Tiszaközegyik sáros vidékén, szintén az Árpádok családibirtokán, feküdt Kalocsa, ide is tervezettpüspökséget, ... a veszprémi püspökség területénfeküdtek az Árpádház legnevezetesebb birtokai,s azért lőn az mintegy a királyi család házi püspökségévé. . .” (Magyar nemzet tört. az Árpádházikirályok alatt. 1893. I. 40. és 53. 1.)Fontosnak és pedig a történeti igazság érdekébenfontosnak tartom, hogy a szt. Istvánkoriegyházi javak jogi természetére nézve ez a tény,hogy azok a királyi család magánvagyonából keletkeztek,tisztán tartassék, nemcsak azért, mivelazon időben állami közvagyon egyáltalán nálunknem létezett, hanem azért is, mivel, ha, dato nonconcesso, létezett volna is, azok a javak mégistényleg a királyi család magánvagyonából kerültekelő. Szükséges ezt történeti tényként hirdetni,mivil nálunk úgy ebben a kérdésben, mint sokmásban a történeti tudás nem volt képes mégminden eszmezavart eloszlatni s azért az egyházijavak eredetére nézve nálunk még oly férfiak is,mint Deák Ferenc volt, tévedésben lehetnek.Köztudomású, hogy midőn az 1848. ápriliselején az országgyűlési katholikusok nevében RónayJános csanádi követ a kath. autonómiát elsőízben kérő petitiót a diétának benyújtotta, aztéppen Deák igazságügyminister felszólalására utasítottákvissza (akkor úgy adták vissza, hogy „elkésett„), azon a címen, hogy; a katholikusoknak azalapítványok vissza nem adhatók, mivel az egyházijavak a status javaiból keletkeztek. Majdkésőbb is, augusztusban, Eötvös minister tervét,