Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

102mosolyogni kénytelen, ha az egyház ellen emeltkövetkező vádat olvassa: „A magyar fiúnak neaiadtak kezébe magyar nyelvtant, ez időből legalábbegyet sem ismerünk, hogy anyanyelvénektörvényeit elsajátítsa s szabatos ismeretekkel magyaríróvá fejlődhessék.” (745. 1.) Miért nemvádolja az egyházat, hogy Mátyás korában atelenfont nem találtatta fel? Melyik nemzetnekEurópában volt ezen időben nyelvtana? Nagyonbadar beszéd ez ám! Nálunk Révai piarista1806-ban megjelent Elaboratior Grammatica Eungaricaművével vetette meg mai nyelvtanunknakaz alapját, hát hogyan lehetett volna nyelvtan márMátyás korában?Különben a Békési és Jancsó között a Figyelőbenlefolyt vitából tudjuk, hogy a 16. századiDécsi Jánosnak az az állítása, hogy JanusPannonius Mátyás alatt írta az első magyarnyelvtant, ha nem is maradt meg a kézirata, nemegészen olyan véglegesen eldöntött kérdés.Nagy ellentmondást látok továbbá a 744-750. lapokon. Festi ugyanis a kor viszonyait amagyar nyelv, a magyar szellem szempontjából selőbb – természetesen az egyház megvádolásamiatt – mindenütt latin szellemet lát a nemzetiérzés rovására. „Latin lévén – úgymond – amindenható egyház hivatalos nyelve, az iskolamint egyházi intézmény (íme!) teljesen a latinságszolgálatában állt s erősen latinosította az ifjúságot,mint azt a latin-magyar szótárszerű munkákbizonyítják melyek ez időszakból ránk maradtak. . . Ehhez járult az a körülmény, hogy alatin volt a nemzetközi humanismus hivatalosnyelve s így mikor a humanista-műveltség amagyar királyi udvart magához hódította, a latinságuralkodó állása egyházban és állambanmég inkább gyarapodott. A műveltebb körök az