Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

288tátva, nem tudott beleilleszkedni azokba az újkövetelményekkel előlépő keretekbe, melyeket areform okvetetlenül vont maga után. Azonkívülnem is bírt az új időkhöz illő értelmi képzettséggel,hogy az újonnan felállított hivatalokat alkalmasanbetölthesse.Mikes Kelemen (a 72-ik levelében) azokrólaz időkről ezt írja: „Nézzük el hogy neveltetneknálunk az ifjak közönségesen? Legalább tíz vagytizenegy esztendős koráig a faluból ki nem megyén,hanem addig a falusi iskolában jár, addigaz ideig megtanul olvasni, de az olvasással sokparaszti szokást is tanul. Ha iskolában nincsen,otthon egyebet nem lát, hanem minden héten hétszeraz apját részegen látja, aki nem törődik azzal,hogy a fiában valamely nemesi és keresztényjó erkölcsöket oltson”. Ilyen neveléssel kellettbetölteni az új hivatalokat. Érdekes, amit KárolyiSándor ír az 1722-ki országgyűlés idejéből,nevezetesen a reformmunkálatok előkészítéséről.„Jó lelkemre írom, már ha csak nem Isten angyala– nagyobb kegyességgel s indulattal nemlehet az (a királyénál), mint indultának dolgaink;csak munkálkodnának az emberek, de már tegnapis czél-czóf az urak, az statusok eszein iszom.Dél után nagy vérrel·bottal lehetett csak negyedeötöd magammal is dolgoznom”. (Éble: KárolyiFerenc gróf és kora.. 1893. 133. 1.) A régi nemesiprivilégiumokhoz való ragaszkodásuk okoztaazt is, amit Acsády szintén szemökre hány, s ami aztán tényleg a mai napig elhúzódó bajokatokozott, hogy (az 1715: 8. t. cikkel) az állandókatonaság felállításába beleegyeztek ugyan, denehogy új terhet vegyenek magokra, annak szervezését,vezérletét teljesen a királyra bízták, aminekfolytán a hadsereg idővel megszűnt magyar lenni.S ilyen elmaradottak voltak minden téren.