Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

235az azon időben mindenütt, úgy a kath., mint aprotestáns udvarokban. „Nem volt uralkodó Európában– mondja Szilágyi (I. Rákóczy Gy. 286. 1.)– akinek miniszterén kívül még egy másik, épenolyan hatalmas tanácsosa ne lett volna: a gyóntatóa katholikus, az udvari pap a prot. uralkodónál.Mert fontos kérdés volt az akkor, hogymit mond az egyház ahhoz, amit az uralkodótenni akar. Egy Lamormain II. Ferdinándnál,egy père Joseph Mazarinnál épen úgy birt politikaibefolyással, mint a püspök, az udvari papa kálvinista I. Rákóczy Györgynél.”Tehát a Lipót alatt beálló abszolutizmustnem a személyekből magyarázzuk, hanem a rendszerből,mely szerint az uralkodók azt hitték akkor,hogy csak abszolút hatalommal boldogíthatjákalattvalóikat, amint ugyanakkor viszont a vezetőosztályok is úgy gondolkoztak, hogy csaka nemesi társadalom az igazi szervezet, a jobbágyokjogtalan milliói mellett. Mi ugyan ma mindkétnézetet tévesnek valljuk, de a fejlődés akkorifokán az volt a meggyőződés.Különben Lipót első idejében nem kellmindjárt valami általános elnyomást képzelnünk,mit is nyomtak volna el a töröktől amúgy isfolyton zaklatott királyi kis országrészen? Afenforgó panaszok részint a megfogyatkozott protestánsoksérelmes ügyeire, részint az itt tartottés rosszul fizetett német zsoldosok garázdálkodásairavonatkoztak; részben pedig a miattvoltak, hogy Zrínyi Miklós és társai folyton atörök kiűzésére ösztönözték a hatalmat, melyazonban arra nem volt rábírható.A felvidéki protestánsok mozgolódását is nemannyira az udvar magatartása, mint inkább BáthoryZsófia, II. Rákóczy György kath. özvegyeés I. Rákóczy Ferenc anyja okozta, a ki a fel-