Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

74veltségnek akarta megnyerni őket és ez által azérdekközösséget a nyugattal felkölteni és föntartani.Hogy Nagy Lajos helyesen gondolkozott,mutatja az ötszázados tapasztalás; az idő nekiszolgáltatott igazat: az ő bölcsessége és előrelátása,midőn törekvését arra irányozta, hogya népeket civilizálja, fényesen igazolta magát.”(Szilágyi: A magyar nemzet tört. III.271. 1.)Ki hiheti, hogy Acsády nem tudhatná ezt?Mindazáltal végig vesszőzi Lajost türelmetlenségéért,midőn az azon korban annyit tett csupán,hogy a vallási egység szilárdításával erőssé akartatenni nemzetét. Acsády birizgálásáuak vajjon milehet az oka? Végre nagy későn rá is jövünk, hogyAcsádyból ismét a haragvó zsidó beszél a történelemíró helyett. T. i. kimondja végre, hogy Lajosnemcsak térítgetett, hanem még nagyobbat istett, 1360 körül kitiltotta Magyarországból, „sokszázados hazájukból”, a zsidókat, (498. 1.). Hincillae lacrimae! Bizonyosan olyanok voltak azokaz akkori zsidók, mint most Mármarosban, csakLajos hiányzik rajok. Acsády pedig így igazítjaa maga ízlése szerint a történelmi tényeket.Nagy Lajos után, aki 1382-ben halt megNagy-Szombatban, következett szeszélyes nejének,Erzsébetnek gazdálkodása s leányának, Máriakirálynénak zavaros uralkodása. Az Anjouk fényescsillaga letűnt, helyébe trónvillongások és polgárháborúkléptek. Nem segített azon még a luxemburgiházból való Zsigmond sem, aki 1387-tőlnejével, mint társuralkodó, majd ennek 1395-benbekövetkezett szerencsétlen halála után (áldottállapotban lebukott lováról) egyedül uralkodott,hosszú ideig, 1437-ig.Ennek a képét ismét az általános történelmimeggyőződés ellenére oly visszásán festi meg, minta