Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

58jubileum idején, Rómába jött, a pápánál jóakaratúfogadtatásban részesültek, úgy hogy Endre biztatásukrakövetét küldte a sz. Atyához, hogytartsa vissza vetélytársa támogatásától. Bonifácazonban mindkét irányban semleges maradt, úgyhogy midőn a nápolyi király fiát Magyarországbaküldte, azt a pápa tanácsa és akarata ellenéretette, ezért nevezték a bíbornokok a király vállalatáts nem a pápáét, mint Acsády álmodja, „nagy ostobaságnak.”(Fraknói i. műve 102-6.) III. Endrealig néhány hétig élvezte a megnyugtató tudatot,midőn 1301. jan. Ιő-én meghalt.Így mondja ezeket a mai oknyomozó történelem.Mint sok más kérdésben, úgy VIII. Bonifácpápának az Anjou-kérdésben elfoglalt ú. n. pártoskodóállásfoglalására vonatkozólag is tisztáztáktehát a ráfogásokat a leghitelesebb tanuk, azoklevelek,A magyar nemzet történetének első korszaka,az Árpádok kora, ezzel véget ért. Televau a királyság megalapításának és megszilárdulásánaknehéz küzdelmeivel. Hol a pártviszályok,hol meg a német és görög befolyás veszélyeztetteszt. István művét. Csak egy hatott rá jótékonyan,a koronát adó római pápa és utódai. Ezzel nőttés ennek a támogatásával szilárdult meg. ígyolvastuk ezt ki nyomról-nyomra az oklevelekből.Acsády egy pápa érdemét sem ismeri el, leszóljamindegyiket. Ezt – mint láttuk – csak a történetitények elferdítésével tehette, egy irányzatoskönyv megírásával. De az ő ferdítései nemárthatnak a való tényeknek.