Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

434akkor még doctriuäirnak csúfolt iskola (Eötvösék)1848-ban megéri, hogy éppen azok viszik át elveita gyakorlati életbe (Kossuth 1848 márc. 3-ikihíres beszédében), akik azelőtt legerősebben ostromolták.(Szilágyi története IX. 649. 1.) Egyébiránt:a felelős kormány, a népképviselet, unió, a sajtószabadság,vallásszabadság, közteherviselés, a törvényelőtt való egyenlőség, az ősiség eltörlése,az úrbéri viszonyok szabályozása a Nyilatkozatfőbb pontjai. Az osztrák tartományokhoz valóviszony tekintetében pedig azon óhajának ad kifejezést,vajha azok is az alkotmányos nemzeteksorába lépnének.Egy kérdésről azonban megfeledkeztek, amiSzéchenyi fogadalmát képezte: vajjon érett-emár mindezekre a nemzet? A rendkívül felizgatottközvélemény mellett természetesen mindenkitmagával ragadtak az események s csak az egySzéchenyi mert szembeszállni az áramlattal. Ahiggadtabbakat csak az menti, hogy a programmota jövő számára állították fel, és senkinekmég csak sejtelme sem volt arról, hogy az esetlegegy éven belől meg is valósulhatna.Jellemző különben az akkori állapotokraDeák további viselkedése, amint arra BeöthyÁkos, Beöthy Ödön akkori híres bihari követ fia,figyelmeztet. Ahogy a dolgok 1847-ben megindultak– úgymond – és az ellenzéki akció megkezdődött,mi sem lett volna természetesebb, minthogy a vezérletet Deák vegye át, hogy a programmot,melyet készített, maga hajtsa végre. Ez azonbannem történt meg és azon sajátszerű jelenséggelállunk szemben, hogy Deák, amint művét elkészítette,ismét letűnt az események színpadáról,hazament Kehidára. A politikai mozgalmakbannem vett részt, a követséget a közeli országgyűlésrenem fogadta el. Az embereket, egyik nyilat-