Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

239joga, akárcsak 1849-ben. Nyomban elővették II.Ferdinánd cseh rendszerét s a királyi országrésztegyszerűen leigázott tartománynak tekintették.Spork tábornok nyolc ezer emberrel bevonultaz országba, ellenállással többé nem találkozotts a városokba, még a Báthory Zsófia, ahű asszony, pataki és ecsedi váraiba is, németőrséget rakott.Decemberben megkezdte működését a pozsonyirendkívüli törvényszék (Pauler II. 231. 1.)s az összeesküvés minden részlete napfényre került.Nevezetesen, hogy I. Lipótot vadászat alkalmávalakarták elfogni, majd hogy Szelepcsényiprimást akarták megölni, a pénzverőből Bécsbeszállított pénzt lefoglalni; az is, hogy kik voltak azösszeesküvés részesei, szóval minden napfényrekerült.Az elfogatásokkal karöltve jártak a jószágelkobzások.A többi között Thököly Istvánnak Árvaés Likava várai a bennök felhalmozott nagykincscsel együtt a német kezébe kerültek, s Thökölyfia, az akkor 13 éves Imre, ezen időben menekültálruhában erdélyi jószágaira.Zrínyinek és Frangepánnak nem használt a„pápai nuntiusnak és Barberino bíbornoknakpártfogása, kiket Szelepcsényi prímás és PálffyTamás is támogattak.” (Pauler II. 66. 1.), valamintnem használt később Széchenyi Györgykalocsai érsek könyörgése sem, hogy „ne szenvedjenaz egész nemzet egy néhány ember vétkeért”.(Pauler II. 249. 1.) Különben csak 5-envégeztettek ki, a három fejen kívül: Bonis ésaz őrült Drabik, a többit börtönre vetették. Ekkortörtént először, hogy magyar foglyok tömegesentávoli külföldi várakba hurcoltattak.Nagy volt azonban a menekülők száma, akicsak futhatott, futott. Már 1670 tavaszán Spork