Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

203lérjába kapaszkodva; úgy most is, Mátyás uralkodásánál,ugyanezen nemzeti politika szempontjaittolja előtérbe, s csak azt látja, hogy „a látszólagmagyar kormányzat alatt mindinkább a Rudolfkorabeli állapotok állnak vissza.”Pedig hát a kis országrész Mátyás alatt azalkotmány dolgában még úgy-ahogy csak meglettvolna; megvoltak a magyar hivatalok, egymásutánkét prot. nádor is következett, IllésházyIstván és Thurzó György, aki mint buzgó lutheránus1610-ben a zsolnai zsinaton első szervezteegyházát. Az alkotmány tehát megvolt volna s amibaj esett rajta, az is csak járuléka volt máserősebb bajoknak: de az emberek voltak meghasonulvas így a harcnak be kellett állania akkoris, ha a Werbőczy Tripartitumának utolsó betűjétis megtartják. A szívek mélyén dúlt a háborgás,oly veszettül, amint csak a vallási ellentétek képesekelkeseríteni s gyűlölködőkké tenni az embereket.Ez képezte az orvosolhatatlan bajt.Mivel tehát Acsády nem az igazi okbólmagyarázza Mátyás uralkodását s az alatta dúltviszályokat, nem sokat tanulunk történetéből.Ugyanis a viszályoknak itt benn a királyi országrészben,a bécsi béke becikkelyezése dacára, valótovábbfolytatását két ok teszi érthetővé. Előszöra bécsi békének, illetőleg a nyomán alkotott1608. évi törvénycikkeknek (Rudolf erőszakosletétele s Mátyás hamiskodó alkudozásai miatt)ingó tekintélye s másodszor az ellenreformációnakgyőzedelmes előnyomulása, a nagymérvűvisszatérések, melyek a protestantizmusnak adelelő pontról való lehanyatlását jelezték.Forgách Ferenc, most már (1607 óta) esztergomiérsek, ugyanis nem adta fel a küzdelmetvallásáért, s oldalán sok munkatárssal megjelenikPázmány is, ki 1603-ban, mint Forgáchnak,