Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

64Ottó pedig annyira imponált, hogy még kiszemeltapósa is elfogatta s kosárral kínálta.Amit végre Acsády Gentilis bíborosról rosszatmond, az egyszerűen az egyházjog nem ismerésevagy a tények elferdítése. Gentilis nagyon békülékenyens igazán az ország feldúlt helyzeténeka megjavítására járt el. „Ha végig tekintünkFra Gentile működésén hazánkban, azon tanúságotkell felőle tennünk, hogy jelleme a szigorúés erélyes, de másrészt a körülményekhez alkalmazkodóés eszélyes féfiúé volt. Nem kis részbenérdeme, hogy a zérus alá olvadt királyi hatalmatmagyarországi működése három éve alatt olyfokra emelte, hogy az ezentúl minden ellenségévelmegküzdhetett” (Pór a Magyar nemzet történetébenSzerk. Szilágyi III. 35-50. 1.) Hasonlókép rendezteaz egyházi állapotokat is (Fraknói i. műve132. 1.), úgy hogy V. Kelemen alig küldhetettvolná alkalmasabb legátust az országba.Miután a rendet helyreállította s még aszilaj Csák Mátét is megnyerte ; távozott, mert apápa intézkedése folytán jelen kellett lennie aviennei egyetemes zsinaton. Így történt a dologs nem máskép.És a pápák ezen gondoskodásának vagymondjuk Acsádyval: beavatkozásának mi volt azeredménye? Az, mint Szalay László történetírónkmondja, hogy a „magyar nemzet az Anjouk alattoly dicső korszakot élt, minőt a Venceleknekés Ottónak nem köszönhetett volna.”