Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

410tatlan lelke beteges testben lakozott, őrültségkörnyezte, ingadozásai idegességéből folyó hangulatváltozásokvoltak, egész életén át befolyásoltabeteges idegrendszere, – ezeket s hasonlókatolvasunk minden lapon.Ismeretes, hogy már Grünwald Béla foglalkozottvolt Széchenyivel e szempontból (Az újMagyarország, 1890.) s Acsádyéhoz hasonló eredményrejutott. Nézetem szerint azonban ez a felfogásnagy túlzás, vagy félreértés, melyre talánleginkább Széchenyi kiadott Naplói szolgáltattakalkalmat. (Zichy Antal: Gróf Széchenyi IstvánNaplói 1884.) Azonban ezen Naplók ismereteután – más lévén azok magyarázata – sincsokunk eltérni Széchenyi nagyszerű működésénekazon felfogásától és magyarázatától, melyet FalkMiksa hatalmas monográfiájában – Gyulai PálVörösmarty élete mellett a legelső életrajz irodalmunkban– olvasunk. (Széchenyi István grófés kora 1868. – Kecskeméthy Aurél: Gróf SzéchenyiIstván utolsó évei és halála 1866.)Széchenyi működése tiszta észszel megalkotott,öntudatos elhatározástól kísért, tehát tervszerűés józan működés volt, igazi lángelme conceptiója,mely meglátta a célravezető utat és azalkalmas eszközöket, nemzete tengernyi előítélete,alacsony intelligentiája és minden oldalról szítottizgatottsága között is. Hogy aztán a rengetegmunka mellett, oly nagy tervek között, a milyeneklelkét foglalkoztatták és oly kuszált körülmények'„között,amilyenek közt ő működött, májbaja is lévén, idegessé kellett válnia, az annyiratermészetes, hogy éppen az ellenkezője volna természetellenes.Hogy idővel, midőn végre az ügyekrosszra fordulását kellett szemlélnie, mindinkábbbántotta a gondolat, nem-e ö a felelős a bekövetkezendős már előrelátható bajokért, miután