Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

266nyelv iránt nem volt elfogult, mutatja azon ténye,hogy a katekizmust magyarul adta ki. (Maurer.407. I.)Igen életrevalók továbbá a közhitel, valamintaz ipar és kereskedelem emelésére vonatkozó javaslatai.Micsoda célszerű vámszabályt állít fel!Kimondja azután, hogy a magyar maga dolgozza felösszes nyersterményeit, hogy a haszon is az övélegyen s ne vigyenek ki évenkint pl. csak a csizmabőrértszázezreket Törökországba. Legyen egységessúly és mérték az egész országban.Megrendszabályoztatni kívánja a katonaiügyek botrányos vezetését, a katonák fizetését, ésaz élelmezést. Ezzel, mint akkor egyik legfőbbországos bajjal, hosszasan foglalkozik és leplezetlenülfeltárja a sok lopást, népzsarolást s hasonlókat.Éppen ebből látom én, hogy mivel ily darázsfészekbemert nyúlni, hogy nemcsak volt bátorságaszembeszállni az ország romlását okozó nagyvisszaélésekkel, amiért a katonáék bizonyosan megnehezteltekrá; hanem látom egyúttal azt is, hogyigaza van Maurernek, midőn mondja róla: „Kollonitschhatte ein Herz für Ungarn, in welchemLande er ja geboren war”. (285. 1.) Nem hiszem,hogy ma irányadó államférfiaink közül bárkiis merne ebben az ügyben ily bátran beszélni!A cameraliáknál, a korona jövedelmeinél felvetia fontos kérdést: a fegyveres erővel és bőségesvérontással visszaszerzett földeket kell-e előbbiuraik kezénél tulajdonul meghagyni? S feleli:felséged saját és az ország érdeke is tanácsolják,miszerint kegyelmességből s királyi bőkezűségbőlazokat néhai tulajdonosaik kezéhez juttassa ismét,íme, micsoda alaptalan vád az tehát, melyet Acsádyis ismétel, hogy „Kollonics a visszahódított területeketnem is akarta Magyarországhoz csatolni,hanem azt tervezte, hogy az örökös tartományokba