Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

296lunk, mint egész Európában a vallások egymáshozvaló viszonya dolgában. T. i. hogy akkor azuralkodó vallás és a tűrt vallások rendszere voltáltalánosan elfogadva s hogy akkor a vallási egységettartották az államok legfőbb érdekének.Figyelmen kívül hagyja, hogy nálunk a katholikusvolt az uralkodó, a Protestantismus ellenben csaktúrt vallás, melyre az újabb fejlemények értelmébenaz 1681-ki vallási törvény articularis és nemarticularis helyek közt való megkülönböztetésevolt az irányadó. Másutt ellenben ugyanazon időbena Protestantismus volt az uralkodó vallás, sviszont a katholicizmus csak tűrve, amint Angliábanmég ma is az anglikán, Poroszországban aluth, vallás megyén uralkodó vallás számába.Azonban a tűrt vallás, legyen az aztán akára katholikus, akár pedig a protestáns, sehol avilágon nem nyugszik, tágítja szűk kereteit és a teljesszabadság után törekedik. Ezt tette nálunkis mindig, keletkezése óta, a protestantes mus s erreiparkodott III. Károly alatt is. Csakhogy viszontugyanakkor az uralkodó vallás sem volt hajlandóengedni a maga domináns jellegéből, a minekfolytán nálunk s, másutt is, a súrlódás elmaradhatatlanvolt.Ezek a vallási súrlódások jellemzik III. Károlyuralkodását, mint bármikor azelőtt, s haesetleg nagyobb jelleget öltöttek, – Acsády rémképeketlát – az csak onnan volt, mivel új területekbenépesítéséről is volt szó; a kath. főpapságtehát résen állott, hogy, amint már a bécsibékénél is kimondották, úgy ez a telepítés is azuralkodó vallás hátránya nélkül, absque praejudiciocath. religionis, történjék. Azonban a főpapságe téren magától semmit se tehetett a törvényeskormány, a helytartótanács, közvetítése nélkül,s amint tudjuk, III. Károly végre, a rendektől