Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

310szetünk aranykorát teremtette meg. (L. értekezésemetFaludi Nemes Asszonyáról. A nyitrai felsőbbleányiskola értesítőjében. 1898.) Az 1770 körülvaló tömegesebb írói felbuzdulás, éppen a fellépőíróknak más-más önálló irányokban, egymástólfüggetlenül való működése mutatja ezt, nem valamiúj, akkor támadt tünetnek, hanem az addigis szórványosan dolgozó írók tevékenysége kiszélesülésénektekintendő, és pedig nem Bessenyeibehatása alatt, ami teljesen téves állítás, hanemrészint a megállapodottabb hazai viszonyok buzdítóhatása, részint pedig azon szélesebb látókörkövetkezményeként, amit a nemzet a külföld állapotainakmegismerése, az ottan virágzó irodalmaktudata folytán nyert. Különben pedig magyarnemzeti irodalmunk, belső, maradandó értékét tekintve,csak Kölcseyvel és az Auróra-körrel vettekezdetét.A Bessenyei-mithossal szemben a történetitény az, hogy a francia nyelv és irodalom ismereteezen időben nem volt a főrangú körök kiváltsága.Minden osztályban találkozunk művelőivel.Katholikus szerzetesek és protestáns prédikátorok,katonatisztek és falusi nemesek fordítják remekmüveit.Nagy volt ezeknek termékenyítő hatása. Míga költői szépségek és az előadás varázsa lebilincselik,a hirdetett új eszmék magokkal ragadjáka szellemeket. Egyszerre szembetűnővé teszik irodalmiés politikai hátramaradásunkat, egyszerrefelköltik a vágyat nemzeti irodalmunk emeléséreés politikai intézményeink reformjára.Ε hatást világosan feltünteti b. Orczy Lőrinc,a francia iránynak Magyarországban legelsőirodalmi képviselője. „Valamint a franciák – ígyír 1761-ben – nyelvöket kipallérozták egy századesztendőnél fogva, a mi magyarjaink is fogják