Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

422schini instructió). A jobbágyságra vonatkozólaga közmunkák mennyiségét törvény szabályozta.A nem nemesek hivatalviselési és birtokszerzési jogatörvénybe iktattatott. – Azonban a sokat vitatottközteherviselés elve, – tárgyalásánál Széchenyidíszben jelent meg az ülésen, – továbbá a földhitelintézetalapítása, az új büntető törvénykönyvs más hasonló reformtervek még a jövőre maradtak.Kossuth, mint említettem, még ezen évbenjúl. 1-én, a kiadójával támadt pénzbeli összeütközésekmiatt, vált meg a Pesti Hírlaptól s aztSzalay László szerkesztése alatt a centralistákvették át, akik Kossuth municipális nézetévelszemben (br. Eötvös József, Trefort, Csengery A.)a felelős kormány, népképviselet és a központosításelvét vitatták, Kossuth maga más foglalkozásután nézett; a Balogh Páltól alapított Iparegyesületigazgatója lett, továbbá a vukovárfiumeivasút, a kereskedelmi társaság, Védegylets más ilyen ügyek körül foglalkozott. Szóval ezúttalmár a cselekvés terére lépett, s ekkor kezdettérintkezni a közönséggel is, amint akkormindenki iparkodott valamit tenni, mint FáyAndrás, s mások, aki az első takarékpénztártalapította Pesten 1840-ben. A sok tevékeny hazafiés Kossuth között azonban az volt a különbség,hogy, mint Acsády is megjegyzi, ő tevékenységével„folyton ébren tudta az ország figyelmét tartani.”(692. 1.) Vagyis ő hangosan szokott cselekedni.Széchenyi mindezen mozgalmakban nem sokörömet talált. Legtöbbje a dilettantismus jegyétviselte magán, – Acsády merkantilista módondicséri (692. 1.) – általában pedig látta, hogyezen mozgalmak a helyett, hogy előbb a nemzet igazianyagi létfeltételeivel foglalkoznának, az országotinkább csak a politikai szabadság kivívása feléterelik, melynek idejét nem látta még elérkezett-