Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

373hallgatások után a magyar összeesküvők pöre akir. tábla előtt (elnök Ürményi József, a Ratioszerzője és 17 bíró) nov. 30-án kezdődött, a franciskánusokbudavári zárdájának ebédlő termében.14-et Ítéltek el halálra, felségsértés és hűtlenségmiatt. A hétszemélyes tábla nem változtatott.A király május 11-én 7-nek írta alá halálos Ítéletét.Ötöt: Martinovicsot, Laczkovicsot, Hajnóczyt,Szentmárjayt és gróf Sigrayt május 20-án,Ozt és Szolárcsikot jún. 3-án fejezte le az egrihóhér a budai Vérmezőn. Kazinczy, Verseghy smások börtönbe kerültek. A kivégzésnél Martinovicsrakerült utoljára a sor, addig földön ült,lábai nem bírták tartani; mikor aztán a hóhérőt vette elő, folyton csókolta hol a feszületet, hola pap kezeit. Laczkovics meg ezt mondta: egyszerhittem papnak s az is halálra vitt!Hogy Acsády az ítélet miatt szidja a szolgalelkű,erkölcsi és jogérzet nélkül való elnököt,Ürményit, az nem lehet különös (v. ö. Ballagii. mű. 780. 1.); Fraknói ellenben kimutatta, hogy abírák igenis függetlenül és lelkiismeretesen jártakel tisztökben. (359. 1.) De különös Marczalinak anézete, szinte nem illik bele előadásába, aki szerint,más szempontból ugyan, de szintén igazságtalanés törvénytelen volt az ítélet. „Nem tetteket sújtott,hisz nem követtek el semmit, hanem eszméket akartsújtani”. (I. mű 564. 1.) Tehát nem követtek elsemmit, mivel nem volt idejök; de vajjon mit terveztek?– És továbbá Fraknóit követve hogyan mondhatjaazt Marczali, hogy „az egész a magyar íróknak volt mintegy politikai akadémiája?” Moreaufelszólítására,a francia példa hatása alatt, Martinovicscsak akadémiát csinált? Vajjon a Ferenc királyellen küzdő franciáknak akkor éppen valami elmélkedőmagyar akadémiára volt szükségek? –De abban sincs igaza Marczalinak (561. 1.), hogy