Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

50vissza. Acsády ellenben csodálatos merészséggelszembeszáll a történelemmel, tagadja ezt és nemcsakLászlót mentegeti, hanem a kunokat is,akikben „megvolt az erős eltökélés, hogy mielőbbmagyarokká és katholikusokká legyenek”. (343. 1.)Hát akkor ki okozta azokat a retteneteserkölcsi és anyagi bajokat? Vajjon ki? S itt vanAcsády László történetében a második meglepetés,hogy: nem a király, nem a kunok, de nemis a pápa, még a főpapság sem, amit szinte vártunktőle; hanem hogy Fülöp fermói püspök volt azoka, akit III. Miklós pápa az Esztergomban egybegyűltmagyar urak megkeresésére, a királyitekintély, nevezetesen a királynak feleségévelErzsébettel való kibékítése, a kún kérdés rendezéseés az egyházi fegyelem restaurációja céljából,1278-ban, legátusként küldött az országba.Ez a nagy bűnbak Acsádynál; mert hogy a pápa„jó indulatában” ezt küldvén, föllépése: „akaratlanula királyi hatalom teljes megalázására, az Árpádokcsaládjának megrontására s a magyar államalapjait megingató mozgalmakra vezetett”.Ennek a megírására aztán, ami a ferdítésnekigazi mester-műve, lapokat szentel (342-49. 1.).Rémhistóriákat mesél a pápai követek garázdálkodásairóls magát Fülöpöt is úgy festi le, hogymár csak az ördög lehet feketébb nála. De ha azember ezek után olvassa Marczalinál a kunokgarázdálkodásait s Lászlónak köztük való tivornyázásait;ha Paulernél olvassa a Fülöp általtartott budai zsinat (1279) bölcs határozatait, melyekoly mély bepillantást engednek XIII. századunkutolsó negyedének mindenféle culturviszonyaiba(II. 461-71. 1.) s ha ismét tovább olvassaMarczalinál, hogy Fülöp keresztül is akarta vitetni,amit rendelt: Lászlót össze akarta békíteni nejével,a kunokat rendes keresztény élethez akarta szok-