Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

415Midőn eszerint tehát 1840-ben, Széchenyi ésDeák vezetése alatt, úgy állott már a reformügye, hogy se programra nem kellett hozzá többé,se vezérek, mert az mind megvolt már, csupáncsak idő kellett még, hogy lassú menetben megérlelje;mondom, midőn már annyira haladt areform ügye, hogy úgy szólván az út közepénálltunk: valóban meglep Acsádynak az 1840-kiországgyűlés bezárásával és Kossuth szabadonbocsájtásával kapcsolatban olvasható ezen nyilatkozata:„De nem ez az új párt (a Deák vezetésealatt álló alsó táblai ellenzék), hanem egy új emberadott ez időtől kezdve irányt a magyar politikaiéletnek. Ez az új ember Kossuth Lajosvolt.” (674. 1.) Amire aztán Kossuthnak rendkívülfelmagasztaló jellemzése következik.Meglepőnek mondom Acsádynak ezt a nyilatkozatát,mely a további előadásán és Kossuthegész jellemzésén is vezető gondolatként vonulvégig. Meglepőnek mondom, mert olvastára a kérdésekegész sora támad lelkünkben és megzavar.Egy új ember új irányt ad a politikai életnek éspedig ez időtől, tehát 1840 tői kezdve? Hát eddigtalán nem történt semmi, hogy új emberrevolt szükség? Vagy rossz volt az eddigi reformirány,hogy új irányt kellett adni a politikai.életnek? És miben állott ez az új irány, vagymiben különbözött az eddigitől? – Fontos kérdések,melyek mind egyszerre támadnak fejünkbenés? – és rajok feleletet Acsádynál hiábankeresünk. Sőt, hogy még kevésbé tudjunk eligazodni,a következő lapon hozzáadja, hogy Kossuth,midőn a börtönből kikerült s megint a közéletmezejére lépett, nemcsak a vértanúság fényeövezte, hanem „kész nemzeti programmot is hozott.”Eszerint tehát az új ember már nemcsakúj irányt adott a politikai életnek, hanem még