Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

216annyira, hogy Bocskay István vele szemben egészenmás lapra tartozik.Midőn a cseh lázadás kitört – Gindelyelőadása szerint – Bethlen elérkezettnek láttaaz időt, hogy terveit, melyeket addig legföllebbmagasröptű ábrándképen táplált, valósítsa s aHabsburg uralom romjain megteremtse saját uralmátMagyarországon. „Régóta szerette volna terjesztenihatalmát s megtörni a katholikusok megújulóerejét,” – mondja klasszikus rövidséggelugyanezt Angyal Dávid. (Szilágyi története. VI.224. 1.)Ezt a messze szárnyaló tervét nyíltan természetesennem hirdethette s ép oly kevéssé remélhette,hogy egy csapással lesz képes azt valósítani.Készen kellett lennie arra, hogy nem egyszer kellendvisszavonulnia, szándékait megtagadnia, ellenfeleitképmutatással altatnia, mivel sem ereje nemvolt nagy, sem párthívei nem voltak teljesenmegbízhatók.Egyrészt Thurnnal, a cseh vezérrel, lépettösszeköttetésbe, másrészt ugyanakkor a szultánhozküldött követséget segítségért. Maga pedig megkezdtehadi készülődéseit s hogy szándékairanézve félrevezesse a katholikusokat, azt híresztelte,hogy fegyverkezése a porta ellen irányul.1619 aug. közepén már értesítette a cseh mozgalomvezetőit, hogy szeptemberben Morvaországbanegyesül velők.Ezzel megkezdte támadását II. Ferdinándellen, azon határozott föltevéssel, hogy megtöriuralmát Magyarországon. Vezére, Rákóczy György,elfoglalta Kassát s bemutatóul 3 kath. papot öltmeg. Az ország lázban volt, Bethlen sikerrel haladt.Hívei Pozsonyban (1620 jan. 20) magyarfejedelemmé, majd aug. 25-én a besztercebányaigyűlésen magyar királylyá választották. A fehér-