Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

207metnek”, alkotmányellenesnek hirdették. ÉrdekesAcsádynál, aki maga is prot. nézőpontból tárgyalja,hogy magát a luth. Thurzó György nádortis mennyire leszólja. Azt mondja róla, hogy köteleztemagát, hogy nádori hivatalában tartózkodnifog mindentől, mi a királyi méltóság sérelmérelehet; mi ezt egy nádornál természetesnek találjuk,Acsády ellenben azt látja ebben, hogy „abécsi rendszer engedelmes eszközének” adta odamagát. Hogy a bécsi békét más szemmel nézte,mint nádor-előde, Illésházy; hogy a törvény ellenéremaga hozott az országba idegen katonaságots hasonlókat. (277-8. 1.)Szóval a hatalomvesztes fél szokott elkeseredettségévelismételték a protestánsok II. Mátyáskoráról is az öreg Bárczival a „Tetemre hívás”keserű szavait: Mindenki gyanús nekem a ki él?Sok baj volt továbbá Erdély miatt is. Abécsi béke ugyan elismerte annak önállóságát, dea Habsburgok eredeti joguknál fogva sohasemmondtak le a főhatóságukról, a protestánsok pedigvallási érdekeik erős várának tekintették. Ezenidőben azonban a Mátyástól is elismert fejedelme,Báthory Gábor, mint Acsády is vallja (280. 1.), kegyetlenségeés kicsapongásai miatt mind több zavartokozott, úgy hogy végre trónjának oszlopa, éstegyük hozzá: várományosa, Bethlen Gábor is(1612.) elpártolt tőle. Hogy ily körülmények közöttMátyás is sokszor beleavatkozott Erdélyügyeibe, az természetes, de Acsády ezt is alkotmánysérelemnekveszi és tisztán Bécs rosszakaratánaktulajdonítja, hogy Forgách Zsigmondhadat vezetett oda rendet csinálni.A dolog vége az lett, hogy a porta megfosztottaa garázdálkodó Báthoryt trónjától, és,Acsády szerint, Bethlennek adományozta a fejedelmiszéket, sőt hadával segítette, hogy vegye bir-