Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

212kutatások mennyivel ellenkező eredményre jutottak!Hogy a Habsburgnál kezdjük, királyi birtokátnem az egész ország, hanem annak csak anyugati része képezte, melynél nagyobb volt atörök magyar-birtok. Már most nem ezt igyekezettvisszafoglalni a prot. magyar, ami csakugyanországos és nemzeti érdek lett volna, hanem éppenszövetkezve a törökkel harcolt koronás királyaellen, akit országgyűlésen maga választott. Ez akirályi országrész továbbá nem volt úgy kormányozható,mint pl. ma, mikor az ország egy egészés nincs darabokra tépve, hanem, kivált védelmiszempontból, szorosabban kellett azt csatolni azörökös tartományokhoz. Hiszen egymagának semelég katonája, sem elég pénze nem volt ahhoz,mivel kicsiny volt arra, hogy az esetleges töröktovábbterjeszkedés ellen a saját erejével megvédhetőlegyen. Azért az örökös tartományok, németosztrákés cseh országok, már a XVI. század ótaadtak neki katonát s mivel a magyar kincstár avégvárak kellő felszereléséről és ellátásáról gondoskodniszintén nem volt képes, ezen teher egyrészét is elvállalták, annál inkább, mivel ezek avárak nemcsak a királyi magyar rész, hanem aszomszédos tartományok oltalmára is szolgáltak,így a cseh korona országai évenkint 103,000 tallértfizettek e célra Magyarországnak. Ezt vévetekintetbe, megértjük, hogy talán nem is alkotmánysérelemszámába ment akkor az az intézkedés,hogy a magyar had– és pénzügyre Bécsbőlszintén gyakoroltak befolyást. A magyar hivatalokpedig, kezdve a nádoron, éppen az utóbbi időbenmagyarokkal voltak betöltve.Azon körülmények között tehát, ahogy akkora királyi rész tényleg létezett, mérlegelve a lehetőségeket,úgy tűnik fel a helyzet, hogy nem a