Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

377volt többé mitől tartania, 1796. nov. 6-ára országgyűlésrehívta össze a magyar rendeket.Hogy milyen elfogult Acsády, ennél az országgyűlésnélis látjuk. Ha a király nem hívottvolna össze országgyűlést, hanem anélkül kértvolna a megyéktől katonát, akkor önkénynyelvádolta volna; most meg azért tesz neki szemrehányást,hogy „országgyűlési tárgyalásra nem areformokat tűzte ki feladatul.« (602 1.) HátAcsády, ha a háza égne, nem az oltással törődnék,hanem azzal, vajjon a szobája festve van-evagy csak meszelve? De hiszen ő nem is ezt azegyügyűséget akarja mondani, tulajdonkép másbántja. Bántja az a régi, jó ideje nem hallott keresztényhang, melylyel az utópiákból teljesenkijózanodott Ferenc király az országgyűlés feladatául„királyi székünk megszilárdítása, az országősi alkotmányának védelme, a nemesi jogokés kiváltságok oltalma s végül a vallás megőrzése”érdekében teendő intézkedéseket tűzte ki,„azon ellenséges törekvésekkel szemben, melyekminden törvényes alkotmány felforgatására és akeresztény vallás lerombolására céloznak.” Ez az, aminem tetszhetik Acsádynak, mivel az ő hite szerintaz udvar és az uralkodó társadalom ilyen hangulata„megölte a Martinovics-féle haladást.”De hogy visszatérjünk az országgyűlésre,az rövid volt, csak 3 törvénycikket alkotott.József kir. hercegnek nádorrá választását igtattatörvénybe; a másikban a rendek életöket ésverőket, összes erejöket és tehetségeket felajánlottáka király és ősi alkotmányuk védelmére;a harmadikban a Lipót-féle jobbágy-törvény érvényességéthosszabbították meg. Mire pedig akirály szentesítette, a francia hadak már veszedelmesenközeledtek Bécshez.Ilyen körülmények közt folytak le az 1802-,