Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

231Pedig mi más ez a helyzet, mi mások a továbbiküzdelmek motívumai! A Wesselényi-öszszeesküvés,az első kizárólag politikai mozgalomAusztria ellen, melynek kath. főurak a vezetői,nem Bocskay vagy Bethlen harca többé, amintnem az II. Rákóczy Ferencé sem; a vallási viszályokés üldözések sem a régiek, nem a felekezetekvallási motívumaiból indulók, hanem azúj politika folyományai. S így van ez az egészhosszú I. Lipót-féle korszakkal, mely oly gazdaga változatosnál változatosabb eseményekben és újfordulatokban, hogy szinte felhívja a történetírónakambícióját, hogy azt minél igazabban felderíteniés megértetni igyekezzék.Acsády azonban e tekintetben is egy egész felfogássaláll távol az igazságtól; ő már igazán nem tudegyebet, mint most is csupán a katholicizmusrovására kiszínezni az eseményeket, ezzel aztánkímerítettnek is véli feladatát, ami persze egyáltalánmég nem történetírás.Lássuk azért ezt a nagyon érdekes, mertvalóban drámai korszakot a maga részleteiben,miután egészen más annak a képe, mások a motívumai,mint a hogy azt megírni Acsády jónaklátta. És pedig sorban menve, nézzük most Lipóturalkodásának az ú. n. Wesselényi-összeesküvésbefejezéséig (1672-ig) terjedő első részletét.(Acsády 320-50. 1.) Nézzük tehát!I. Lipót trónralépésével egyidejűleg, minthacsak a sors is kedvezni akart volna udvara abszolutistikuscéljainak, vezette II. Rákóczy Györgyerdélyi fejedelem seregét Lengyelország ellen. Márelőbb lépett volt szerződésre X. Károly svéd királylyal,hogy megosztozkodnak az országon. BáthoryIstván óta t. i. szinte rögeszméjökké vált azerdélyi fejedelmeknek, hogy mind a lengyel trónután vágyott. II. Rákóczynak is ez volt a vágya,