Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

454sénél is, midőn unva a folytonos pressziót, erőscélzással, kétféle osztályba sorozta az embereket;olyanokra, akik valósággal fizetni fogják az adótés olyanokra, akik csak lármáznak mellette.Olyan vihar lett ebből – a karzat jól értette,hová céloz – hogy másnap magyaráznia és enyhíteniekellett szavait.Legnagyobb port azonban a sérelmek közöttaz administrátori rendszer vert fel. Apponyielődjétől vette volt át, s mégis őt tették értefelelőssé. A dolog abban állott, hogy az örökös,a megye székhelyén nem tartózkodó főispánokmellett, mi puszta címmé lett, már csak a közigazgatásérdekében is kívánatos volt, hogy legyena megyében valaki, aki annak ügyeiveltörődik, kivált az újabb izgalmak között. Ez volta főispáni helytartók hivatása, akik természetesenarra is törekedtek, hogy jól vagy rosszul, akormánynak többséget szerezzenek. Innen voltaz ellenzék elkeseredése az adminisztrátorok ellen.Midőn a diétán az ügy felmerült, sokanvoltak az ellenzék sorában is, akik Apponyitemiatt meneszteni nem óhajtották. Szentkirályi,Lónyay, Pázmándy – Acsády fondorlatnak neveziezt 725. 1. – felajánlkoztak Apponyinak,hogy ha az adminisztrátori rendszer iránt azországgyűléshez megnyugtató királyi leirat érkezik,az ellenzéket majd lecsillapítani igyekeznek.Úgy is történt. A leirat ezen ellenzéki követekóhaja szerint fogalmazva érkezett le a kancelláriától.S mégis nagy megtámadtatásában részesült,minek oka az volt, hogy Kossuth és Szemereidőközben megtudták az előzetes tárgyalástés sértést láttak abban, hogy ők a tárgyalásbanrészt nem vettek. (Szögyény-Marich 48. 1.) LónyayMenyhért febr. 5-én, a kerületi ülésben, ténylegmeg is tette a közvetítő indítványt ezen sere-