Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

181volna kerülnie. Csak ez a sors felelt volna megneki igazán.Rudolf apró országrészében a kormányzatibajok ugyanazok maradtak, mint azelőtt Miksaalatt. Testvérét, Ernő főherceget, nevezte ki kormányzónaks az ügyeket a saját embereivel intézte,mivel abba bele nem mehetett, hogy afőméltóságokra az ő jóváhagyásával protestánsokemelkedjenek. A Habsburgok a kath. Magyarországotvették át, ezt volt kötelességök megtartani,annál inkább, mivel az idő folytán meggyérültmagyar katholicizmus – az actio és reactio öröktörvénye szerint – most lassan öntudatra kezdettébredezni. Erre aztán mi od az országrészvallási politikájában, mind Erdélynek Rudolfhozvaló viszonyában fordulat kezd beállani és pedigaz ősi katholicizmus javára. Mint új mozzanat, ezjellemzi főkép Rudolf uralkodását.Ezt a fordulatot pedig kétségtelenül a jezsuitákidézték elő, a katholicizmus ezen tanult éstiszta életű előharcosai, akik most ugyanazokat aszellemi fegyvereket fordították a protestánsokellen, melyekkel ezek elébb a kath. vallást ostromolták.Acsády is látja az új tényezőt s még a jövevényvallásokra, melyek megemésztették az országot,szava nem volt, a jezsuitáknak a szokottkávéházi frázisokkal fordul, megfeledkezve arról,mi volt a magyar föld azelőtt s megfeledkezvearról is, hogy ő neki tulajdonkép objektív történetírónakkellene lennie.A Báthoryak is megindították Erdélyben azösszeolvasztási politikát, hogy végre egyesítsék amagyart, s ne legyen a pogány török úr Magyarországon.Mintha javítani akarták volna Zápolyayegykori bal-lépését.A fordulat azonban itt is, ott is természe-