Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

496kiterjedt mocsaras vidékeket másfelől, miknek hasznátnem vehették, szabadon hagyták. Ezek a szabadonmaradt területrészek a törzsnek közös vagyonát,közös birtokát képezték. Ezeken a megnem szállott területeken kívül voltak azonban mégolyan földek is, melyek a várak őrzésére és fentartásárarendelt népek ellátására szolgáltak: avárföldek” (66. 1.)Már most ezeknél a birtokon kívül helyezettföldeknél kezd Timon érdekes lenni. Kié voltakezek tulajdonkép? Ő is nyomban ezt a kérdéstveti fel. Vitás, azt mondja, vajjon ezek a várföldek,miként az imént említett szabadon maradterdős, mocsaras területrészek is, egy-egy törzsnekközös tulajdonai voltak-e, avagy magának alegnagyobb politikai egységnek, a nemzetnek, azállamnak képezték-e közvagyonát?Aki Timon könyvét végigolvassa s megfigyelia középkori népeknek általa vázolt gondolkodását,jogi intézményeik fejletlenségét, annak kell hogykülönösnek lássék már maga ez a kérdés is: anomád, a félbarbár magyarnál állami közvagyontemlegetni? Így a 106. lapon pl. így ír: „Az állam,mint az összességtől különálló eszmebeli egység,mint az összesség érdekében működő Organismus,a középkori népek képzetében még hiányzott ésennek következtében nem létezett olyan hatalomsem, mely valóságos, az összesség érdekében működő,absolut létjoggal bíró hatalom lett volna”.Hát a mely népnél nemcsak nincs államiszervezet, de még az állam fogalma is hiányzik,lehet-e annál állami közvagyont keresni?S Timon mégis nemcsak felveti a kérdést,de imigyen is felel rá: „ . . . helyesebb ezeket avárterületeket, valamint a nemzetségek által megnem szállott területrészeket egyáltalában amatörzs köztulajdonának tekinteni, amelynek székén