Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

193előbbi cikkben fejtegettem, Forgách kancellármár erősen neki fordította a szekér rúdját aprotestantizmusnak, s az 1604. évi 22. tcikkeljelezte, hogy el van határozva az elidegenítettterületet visszahódítani az ősi katholicizmusnak.Mert .valóban a kancellárban kell első sorbanés főképen keresnünk az akkor már túlsúlyravergődött protestánsok izgalmainak azokát, nem pedig, mint az elfogult történeti könyveinkelőtérbe tolják, s Acsády is hiszi: az alkotmánysérelmekben,vagyis az ú. n. német politikábanés az annyiszor felemlegetett német zsoldosokban.Hiszen a legtöbb országos hivatal magyarokkalvolt betöltve; Forgách nyitrai püspök volta kancellár, Pethe Márton kalocsai érsek volt akirályi helytartó, Migazzi Miklós váradi püspöka szepesi kamara, Szuhay István egri püspök apozsonyi kamara elnöke stb. (240 1.) Persze hogya kedves protestánsoknak ez annyi volt, minthaakár csak a bécsi német viselte volna a tisztet.Ami pedig a zsoldosokról, mint valami országoscsapásról a köztudatba átment panasztilleti, erről megjegyzendő először, hogy a királynakcsak kellett tartania katonát, hisz a török,no meg a sokszor lázongó alattvalói miatt kellettgondoskodnia haderőről s miután az a kis országrészbőlnem tellett, kellett idegeneket is fogadnia.Másodszor, mint minden ebben a korban,úgy ez a panasz is túlozva, színezve van. TakátsSándor, aki évek óta az ezen korra vonatkozólevéltári kutatásokkal foglalkozik, vonatkozólagazokra a sérelmekre, melyek ezen korbanaz országgyűléseken elhangzottak, a minap eztírta a Századokban. (1903. 749. 1.) „Azokat azadatokat csak módjával szabad használnunk. Asérelmek és panaszok ugyanis nagyon egyolda-