Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

465gyűlés is elfogadta a 12 pontot s küldöttségetválasztottak Pozsonyba. ½6-kor Budán – nagyesőben – akadály nélkül felmentek a helytartótanácshoz, mely – éppen ülése lévén – szintéuelfogadta a 12 pontot s a socialista Táncsics Mihálytkibocsátotta börtönéből. Este a Nemzetiszínházban díszelőadás volt.A pesti küldöttség 19 én érkezett Pozsonybaa 12 ponttal, a diéta csupán a kerületi ülésbenfogadta s szónoka, Hajnik Pál, szavaira Kossuthhidegen felelt; kijelentette, hogy Pestet ugyan azország szívének tartja, de mint törvenyhozó utánanem indul. Kossuth – Zichy A. szerint – sokattartott reá, hogy e tüntetés (a pesti márc 15-ki)tényezőként ne szerepeljen. Pulszky Ferenc szerintpedig „a pesti márc. 15-e, mely minden áron forradalomakart lenni, ünnepélyesen desavouáltatottKossuth által, midőn a küldöttség szónokánakkemény szavakkal telelt”. (Bpesti Szemle 1874.37. 1.) Valóban a pesti 12 pont feleslegesvolt, hiszen a diéta maga is ugyanazt gondolta.Nem csoda, ha ilyen fogadtatás után aztána diéta végéig bizonyos elhidegülés támadtPest és Pozsony között s a párisiakat mindenképutánozni akaró és republikánus érzelmű pestifiatalság jobb politikusnak kezdte tartani Peiőfit,mint Kossuthot.Ebből érthető, hogy újabban a törvényhozásis, nem akarván ünnepelni forradalmat, a szokásosmárc. 15-ke helyett inkább ápril 11-ét, atörvények szentesítésének napját, jelölte meg nemzetiünnepnek.