Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

XXX.Szögyény-Marich Emlékiratai az 1836-47. közti eseményekről.Még inkább megerősítik azt a nézetet, hogyaz ország reformja Széchenyi és Deák alatt előnyösebbensikerült volna, ha Kossuth izgatásaival közbe nemlép. Egyúttal igazolják Széchenyi ismert aggodalmainakjogosultságát is.Mielőtt áttérnénk a nevezetes 1847-48-ikiországgyűlésre, pillanatra megállapodunk és a legújabbkútfő, idősb Szögyény-Marich László országbírónemrég megjelent Emlékiratai nyomán (I.köt. 1836-1848 dec. 2-ig. Kiadják fiai 1903.)még egyszer visszatekintünk az 1836 óta lefolytfőbb eseményekre és szereplőikre.Szükséges ez úgy magának a korszak történeténekminél alaposabb felderítése, mint amár többször hangoztatott osztó igazság érdekében,A reform korszak eddig vázolt történetébeugyanis, amint azt Acsádynál láttuk s a közkézenforgó könyveinkben is olvassuk, sok érselmielem, sok előítélet van vegyítve, és pedig a valóeseményeket elbeszélni tartozó, tárgyilagos történetrovására. S mivel ez így van, szenved ezáltal maga az osztó igazság is, akkori három főalakunk:Széchenyi, Deák és Kossuth közszereplésénekméltatásában. Már pedig az eddig elmondottakután kétségtelennek látszik, hogy ebben akorszakban éppen nem lehet elébe tenni KossuthotSzéchenyinek és Deáknak. A reform Széchenyiébresztő iratai, programmja és példaadótevékenysége, továbbá Deák törvényhozói vezérkedésealatt már Kossuth szereplése előtt nem-