Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

88Tehát a cél szentesíti az eszközt, ez volnaennek a mesének a tanulsága.Azonban az eset máskép történt. Már Mangoldfelemlíti, Schwartzra hivatkozva, a jegyzetben,hogy a szegedi béke megkötése is hiba, sőtesküszegéssel ért föl.Részletesen pedig előadja a tényállást Fraknóia Szilágyi-féle Magyar történetben (IV. 44-52.1.), utána tankönyvében Újházy (124. 1.) s márezekkel tart Acsády is.Az eset ez. A török elleni ú. n. téli hadjáratbólhazatért Ulászló áprilisban megesküdöttarra, hogy a nyár folyamán a háborút megújítja,mivel győzelmei alkalmasnak mutatták az időt atöröknek Európából való kiűzésére. Külső segélyis meg volt ígérve. Ennek a hírétől megijedtszultán követeket küldött Ulászlóhoz s békét ajánlottelőnyös föltételek alatt. Ez júliusban történtSzegeden. A király bizonytalannak látván a külsősegélyt s igen előnyösnek a föltételeket, megkötöttea békét s meg is esküdött rá. De miutánszemrehányásokat tettek neki s a szövetségesekis megindították a gályákat, a török pedig nemtartotta meg a feltételeket, az áprilisi esküjéhezhíven, a békekötés dacára, megindította a hadjáratot,mely különben a várnai vereséggel végződött.Ez az a híres szegedi esküszegés, amely azonban– mint látjuk – nem esküszegés, mivel egyés ugyanazon ügyben két ellenkező esküt érvényesenletenni nem lehet. Ulászlót ugyanis kötötteáprilisi esküje, azért a szegedi eljárása lehetmeggondolatlan lépés, de eskütétel számba nemmehet.Hogy pedig, ami a dologban a fő, Cesarinibíboros Ulászlót utóbb feloldotta volna ezen ú. n.szegedi esküje alól, oly indoknál fogva, hogy a po-