Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

124körben keltettek elégületlenséget, melyet ErdődiTamás gyakran, kíméletet nem ismerő föllépésével,még fokozott”. (62. 1.)Ilyen volt az a kor, hisz Schönherr beszélvea Corvin János kezén atyjától maradt rengetegvagyonról, azt mondja, hogy az bizony „nem állottteljesen szilárd alapon. A Mátyás kezei közöttösszehalmozott uradalmak igen nagy része erőszakosvagy legalább is rendellenes módon került akirály birtokába. A legtöbbjét hűtlenség cimén,királyi hatalmával kobozta el birtokosaitól s amagvaszakadás révén elfoglalt javak között isvoltak olyanok, a melyekre örökösödési szerződésvagy egyéb jogcím alapján más főúri családoktartottak igényt s csak a király halálát várták,hogy jogaikat törvény vagy erőszak útján érvényesítsék”.(181. 1.)Ha a fej így csinálja, a tagok alig lehetnekjobbak. Ilyen volt az kor s különben is ez ajószágcserebere egészen más jelentőséggel bírtakkor, midőn a vagyon csak a nemesség kezénösszpontosult, mint bírna ma, a jogegyenlőségidején.Acsády tehát abban tér el a történeti hűségtől,hogy Bakóczot nem korának keretébenméltatja s azonfelül elhallgatja a jót, a mi róla,nem a legrosszabb humanistáról, mondható. (Fraknóii. mű 178. s. k. 1.)A sok belső bajhoz II. Ulászló korában, mintaz egyéni érvényesülés egyik jele, járult szintén(1514) a pórlázadás is, melynél Bakócznakjelentékeny szerepe volt. Acsády ezt, teljesen atörténeti igazság ellenére, szintén Bakócz rovásáraszínezi ki.Való igaz, hogy a pórlázadás s a vele járónagy emberpusztítás nagy szerencsétlensége voltII. Ulászló uralkodásának, éppen akkor, mikor