Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

328M. Terézia tisztában lett volna e következésekkel.Igazságossága visszariadt volna, ha nem mástól,attól, hogy a jóérzelmű és szorgalmas magyarpolgárság lakoljon a nemességért. A nemzetgazdaságkülönben sem volt erős oldala. Szeme előttebben csak a rectificatio lebeghetett; de hogyannak folytán az osztrák tartományok ily módonmás előnyhöz is jutnak és Magyarország egyébbenis károsodik, mint a mi pénzben kifejezhető, aztmég az ő lelke nem látta előre”.A mi pedig a magyar nemességet illeti, akkorlegalább, nem igen érezte meg ezt a károsvámpolitikát, sőt arany kornak tekintette M. Teréziauralkodását, mivel az időszerint tényleg jódolga volt. Az a tudat, hogy ez a nemzet erkölcsiés szellemi tekintetben csak úgy virágozhatik fel,ha minden osztályának gazdasági munkája előkészítiarra a talajt, sajnos, csak egy félszázaddalkésőbb vert gyökeret Széchenyi István gróf meggyőződésében.(Marczali: M. Terézia 302-3. 1.,Szilágyi története VIII. 315-25. 1.)Ami továbbá Mária Terézia vallásügyi politikájátilleti, Acsády az egészben egy merő prot.vallásüldözést lát, a legrikítóbb színekkel lefestve.„M. Terézia valláspolitikája – úgymond – negyvenév folyamán változatlan maradt, mert rendszerébőlfolyt, mely megkívánta (láttuk!), hogy amagyarság egymást marcangolja s így képtelenlegyen az önkényuralmi törekvéseknek (?) ellenállani”.(489. 1.) A valóságban pedig M. Teréziaaz akkor uralkodó államvallás érdekeinek megóvásamellett nem tett többet, mint a mennyi őtaz 1715: 30 t. cikk által a királyra ruházott hatalomnálfogva, a Carolina resolutio irányításamellett, a prot. ügyekben megillette. Acsády egyáltalántájékozatlan az akkor dívó vallási állapotokkörül. A felszínen jár. Csak azt tudja pl. hogy