Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

416többet, hozzá kész nemzeti programmot! És pedig1840. májusától kezdve! – Furcsa, furcsa, szintemegfoghatatlan az elébb mondottak után.Ép azért, hogy a tényállást megállapíthassuk,de az osztó igazság nevében is, mely megkívánja,hogy mindenkinek megadjuk a magáét,ezeken a fontos állításokon egyszerűen át nemsurranhatunk, hanem meg kell vizsgálnunk, mivan a dologban? Hol, mikor és mely módon adtaKossuth azt az új irányt a politikai életnek éshol közölte azt a kész nemzeti programmot, melybizonyosan új is volt, mert különben Széchenyirégibb és már megvalósulni kezdő programmjávalszemben nem lett volna rá szükség? – A feleleteterre csak Kossuth további életadataiban ésműködésében kereshetjük.Mit csinált, hol volt tehát 1840. májusától1847. őszéig? Mint említettem, Pestmegye nyomban,1840-ben, táblabírájának választotta és befolyásaalatt – Acsády szerint 679. I. – Pestvármegyeigazán vezérvármegyévé nőtt. CsakhogyAcsády már jóval Kossuth táblabírósága előtt,már 1839-ben konstatálta volt Pestmegyéről,hogy „legelől járt,” akkor t. i., midőn Széchenyiellenére, aki azt mondta ott: ha mi most emancipáljuka zsidókat, vajjon ki fog bennünketmajd a zsidók hatalma alól emancipálni, mégisfölvette követi utasításaiba, hogy a zsidó vallástörvényesen bevett vallásnak nyilváníttassék sérdemes zsidók magyar nemességet kaphassanak.(671. 1.) – Miután tehát Pestvármegye márKossuth táblabírói szereplése előtt legelöl járt,Kossuth ott új irányt nem igen jelölhetett. Nézzünkazért utánna másfelé.Mivel a táblabíróságból megélni nem lehetett,Kossuth pedig vagyontalan köznemes volt;ezért, de meg azért is, mivel, mint Acsády